2013. május 1., szerda

tavasz in the city

Jó ideje nem írtam már, leginkább, mert nem volt miről... az elmúlt hetet végül is békésen és sorsomba belenyugodva otthon töltöttem, alaposan meggyógyultam és kipihentem magam, és még arra is rájöttem, hogy ez volt az én nyári szünetem, mert július végéig dolgozni fogok.
Rémesen kevés időm van már hátra, három hónap, és ugyan még mindig mondhatom, hogy ez tulajdonképpen a harmada, már kezd világvége-érzésem lenni. Ami nem is rossz, mert legalább van motivációm tényleg beosztani az időmet (már csak meg kell tanulnom hétköznapi körülmények között is reprodukálni ugyanezt). Csehtanulás ezerrel folytatódik, a munkahelyemen franciát már úgyse fogok tanítani, de még mindig felbukkannak új angolosok, úgyhogy ez is rendben van. És szándékomban áll körbeszaladni az egész környéken meg azokon a csücskökön, amelyekbe még nem jutottam el (néhány kastély meg egy skanzen a közelben, egy túra a dél-morva borvidéken, ami legelőször szerintem decemberben merült fel, és még Plzeňbe is feltétlenül el szeretnék nézni, csak drága a jegy).
De a legmeglepőbb az, hogy a város is tartogat még meglepetéseket, a leggyönyörűbb Baťa-korabeli áruházban rábukkantunk egy hatalmas bioboltra, a háztól öt percre egy tündéri kézműves boltra, meg egy jól eldugott strandra. Egyébként is, a múlt héten minden vezényszóra virágba borult, és az őszi bokáig érő avar után már el is felejtettem, hogy mennyire zöld ez a hely. Tényleg elképesztő.

Ez az utca teljes hosszában, mindkét oldalt ezekkel a rózsaszín fákkal van szegélyezve.  Mit sem sejtve sétál az ember egy alapvetően unalmas utcán, befordul jobbra, és hirtelen nem biztos benne, hogy jól lát.
A végre nyitva hagyható ablak miatt is újabb felfedezéseket tettem: itt vagyunk öt perc buszútra a központtól, és a város két legforgalmasabb sugárútja közötti százméteres sincs sávon teljesen vidéki hangulat uralkodik, fűnyírók berregnek, gyerekek üvöltöznek, nénik üldögélnek műanyag székekben és néha szalonnasütésillat lengedezik.
Ugye, hogy zöld? De attól még a felső úton rendszeresen kamionok és szirénázó mentők húznak el.
Holnap pedig elmesélem a hercegnőket meg a banyákat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése