sohavégetnemérő

úgy értem, a tél. a képet a zseniális Arianétől loptam.

Tegnap már kezdtem azt hinni, hogy ennyi volt az idei évre, a hó jórészt csak latyakos foltokban volt jelen itt-ott, aztán ma meglepetésszerűen megint leesett tíz centi, főleg hóvihar formájában. Itt, a két hegy közé beékelve alig találkozom széllel, de ez most ütött, alig tudtam hazaevickélni. A tavasz megint elhalasztva.
Nem mintha bánnám, a múlt héten például megtudtuk, hogy a művészetek háza (nem olyan egyedi elnevezés ez, minden nagyobb városban van egy ilyen nevű szocreál rém) mögött egy sípálya van. A város közepétől tíz perc sétára.

Ott vannak a kis felvonók a térkép alján. A miheztartás végett: a bal szél felé, a vasútállomás környékén dolgozom, és a jobb szélen, az egymás melletti vasútállomás és benzinkút táján lakom. ez nyolc perc trolival.

  Szóval a jövő héten, ha Klara visszajött az onarrivalról, megtanulunk síelni, szurkoljatok, hogy semmim ne törjön el.