...csak hogy meglegyen a kellő kontraszt.
A múlt hétvégén itt járt Stefi és Timi az északi csücsökből, és spontán pikniket csaptunk három pizzával az egyik parkban. És random sárga virágok is nőttek a parkban, így lettünk Zlín és Otrokovice hercegnői... sose növünk fel.
repülni tanulnak |
Hanka fantasztikus nutellás-kukacos muffinjai. |
(egyébként két kicsi annyira megijedt a néniktől, hogy elsírták magukat. azt hiszem, akkor, amikor megevett gyerekeket emlegettek.) |
Másnap elmentünk a város legújabb Baťáról elnevezett intézménye megnyitójára. Ezúttal egy hatalmas komplexumról van szó a régi ipari negyedben (két háztömbbel a munkahelyünk mögött), ahová a város összes eddigi múzeumát átköltöztették, és még jónéhány egyéb funkciója is lesz az épületeknek (csak tudnám, mi). És annak ellenére, hogy az ott dolgozó ismerősünk szerint teljes fejetlenség uralkodik a kulisszák mögött (ebből mi annyit észleltünk, hogy néhol a magyarázó feliratokat celluxszal ragasztották fel és a tetőterasz még zárva volt), mi csak két jól összerakott kiállítást láttunk. Az egyik témája természetesen Baťa és Zlín megteremtése, a cipőgyártás folyamatától a gyári munkások egészségügyi ellátásáig mindent feldolgoztak benne, a másik pedig gyakorlatilag a korábbi galéria. Egész délutánt betöltő és alaposan lefárasztó program volt.
Talán sikerül képeket lopnom, amennyiben Klara fotózott, addig is itt a kissé idealizált látványterv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése